PDF
HÁLÓZATOK
PDF2
A számítógép mint rendszer
A különböző számítógépházak és tápegységek elnevez
Tápegységek
Alaplapok
Processzorok
Hűtőrendszer
RAM és ROM
Bővítőkártyák,háttértáro
lók

Kábelek,csatlakozók
Kimenet-bemenet-erőforrá
s








A különböző beviteli eszközök elnevezései, funkciói és főbb jellemzői

A beviteli eszközök segítségével adatokat és utasításokat viszünk be a számítógépbe. Néhány ezek közül:

  • Egér és billentyűzet
  • Digitális fényképezőgép és videokamera
  • Biometrikus azonosítást segítő eszközök
  • Érintőképernyő
  • Szkenner

Az egér és a billentyűzet a két leggyakrabban használt beviteli eszköz. Az egérrel navigálhatunk a grafikus felhasználói felületen (GUI – graphical user interface). A billentyűzetet, pedig szöveges parancsok bevitelére használjuk.

A digitális fényképezőgépek és digitális videokamerák (1. ábra) olyan képeket készítenekmelyeket mágneses adathordozón lehet tárolni. A képet fájlként tároljuk, melyet meg lehet jeleníteni, ki lehet nyomtatni vagy módosítani.

A biometrikus azonosítást segítő eszközök olyan jellemzőkkel dolgoznak, amik minden ember esetén egyediek. Ilyen például az ujjlenyomat, a retina, vagy a beszédhang. Amikor ezeket az eljárásokat a hagyományos felhasználónév és jelszó párossal együtt használjuk, biztosak lehetünk benne, hogy csak a megfelelő ember fér hozzá az adatokhoz. A 2. ábrán egy olyan laptop látható, amibe ujjlenyomat leolvasót építettek.

Az érintőképernyő egy nyomásra érzékeny átlátszó panellel rendelkezik. A számítógépet a képernyő adott területének megérintésével vezérelheti a felhasználó.

A szkenner segítségével dokumentumokat vagy képeket digitalizálhatunk. A beolvasott képet fájlként tudjuk menteni, így az később megjeleníthető, nyomtatható vagy módosítható. A vonalkódolvasó egy speciális szkenner, ami UPC szabványnak megfelelő (univerzális termékkódok) vonalkódokat olvas le. Széles körben használják az árazási és leltározási rendszerekben.

 

A különböző kimeneti eszközök elnevezései, funkciói és főbb jellemzői

A kimeneti eszközökön keresztül kommunikál a számítógép a felhasználóval. Néhány kimeneti eszköz:

  • Monitorok és projektorok
  • Nyomtatók, szkennerek és faxok
  • Hangszórók és fülhallgatók.

Monitorok és projektorok
A monitorok és a projektorok a számítógépek fő kimeneti eszközei. Az 1.ábrán különböző monitorok láthatók. A legfontosabb megkülönböztetőjük a megjelenítéshez használt technológia.

  • CRT – A katódsugárcsöves monitor a leggyakrabban előforduló monitortípus. Piros, zöld és kék elektron sugarak cikáznak a foszfor-bevonatos képernyőn. A foszfor az elektron nyaláb hatására gerjesztett állapotba kerül. Azok a helyek, amiket nem ér elektron¬nyaláb, sötéten maradnak. Ez a kontraszt alakítja ki a képet a monitoron. A legtöbb televízió is ilyen elven működik.
  • LCD – folyadékkristályos kijelző. A laptopokban és néhány projektorban használatos. Két polarizáló szűrőt használ, amik között folyadékkristályos oldat található. Az elektromos áram megfelelő irányba állítja a kristályokat, így a fény vagy átjut rajtuk, vagy nem. A képet a bizonyos terülteken áthaladó fény és a sötéten maradt területek alkotják. Az LCD kijelzőknek két típusa van: az aktív illetve a passzív mátrixos kijelző. Az aktív mátrixos kijelzőt szokás TFT-nek (thin film transistor) hívni. A TFT lehetővé teszi a pixelenkénti vezérlést, ami így nagyon éles, színes képet eredményez. A passzív mátrixos változat kevésbé költséges, de nem tud azonos szintű képvezérlést nyújtani.
  • DLP – A digitális fényfeldolgozás egy másik technológia, melyet a projektoroknál használnak. A DLP projektorok lelke egy forgó színkerék és egy mikroprocesszor által vezérelt tükrökből álló tömb, melyet digitális mikrotükrös eszköznek hívnak (DMD). Minden tükör egy képpontért felel. Minden tükör vagy a projektor optikája felé vagy ellenkezőleg veri vissza a fényt. Ez monokróm képet alkot, a szürke 1024 árnyalatában, a fehér és a fekete átmeneteként. Majd a színkerék hozzáadja a megfelelő színinformációt, kialakítva ezáltal a teljes, színes képet.

A monitor felbontása az előállítható kép részletességét jelenti. A 2. ábra a leggyakoribb felbontások listáját tartalmazza. A magasabb felbontás jobb képet eredményez. A monitor felbontása több tényező együttes eredménye:

  • Pixel – A pixel elnevezés valójában egy rövidítés: az English picture element (képi elem) kifejezés rövidítése. A pixelek a képernyőt alkotó apró pontok. Minden pixel piros, zöld és kék színelemből áll.
  • DP – A képponttávolság, a képernyőn lévő pixelek közötti távolság. Minél alacsonyabb, annál szebb a kép.
  • Frissítési gyakoriság – A frissítési gyakoriság mutatja meg, hogy egy másodperc alatt hányszor rajzolódik újra a kép. Minél nagyobb ez a szám, annál szebb a kép és annál kisseb a vibrálás.
  • Váltott soros megjelenítés (interlace) – A váltott soros megjelenítésű monitorok a képet kétszeri pásztázással állítják elő. Az első pásztázás a páratlan sorokat, a második pásztázás a páros sorokat fedi le felülről lefelé. A nem váltott soros megjelenítésű monitorok felülről lefelé soronként pásztázva állítják elő a képet. A legtöbb CRT monitor manapság nem váltott soros megjelenítésű (non-interlace).
  • Vízszintes-, függőleges- és színfelbontás (HVC) – vízszintesen egy vonalban lévő pixelek száma adja a vízszintes felbontást. A képernyőn lévő sorok száma a függőleges felbontás. Az előállítható színek száma adja a színfelbontást.
  • Oldalarány – a képernyő vízszintes és függőleges felbontásának aránya. Például, ha 16 inch széles és 12 inch magas egy monitor, akkor ez 4:3-as képarány. Ugyanez akkor is fennáll, ha 24-gyel és 18-cal számolunk. Egy 22 inch széles és 12 inch magas készülékre azt mondhatjuk, hogy 11:6 az oldalaránya.

A monitorokon általában különböző kezelőszerveket találunk a képminőségének beállításához.

Néhány jellemző beállítási lehetőség:

  • Fényerő: a kép fényintenzitása
  • Kontraszt: a sötét és világos aránya
  • Pozíció: A kép függőleges és vízszintes elhelyezkedése a képernyőn
  • Reset: Visszaállítja a gyári alapbeállításokat.

Nyomtatók, szkennerek és faxok
A nyomtatók kimeneti eszközök, melyek a számítógépes fájlok nyomtatott formájú másolatait állítják elő. Néhány nyomtató célirányosan adott feladatra készült, például színes fotók nyomtatására. Mások multifunkciós (all-in-one) készülékek, (3. ábra) melyeket többféle szolgáltatásra terveztek, például nyomtatás, fax, fénymásoló funkció egy készülékben.

Fülhallgatók és hangszórók
A hangszórók és fejhallgatók kimeneti eszközök hangjelek számára. A legtöbb számítógép rendelkezik audió támogatással alaplapra integrált vagy különálló kártya formájában. Az audió támogatás részét képezik a csatakozók, melyek segítségével kimeneti és bemeneti audió jelek használhatóak. A hangkártya erősítővel is rendelkezik, hogy meg tudja hajtani a fejhallgatókat és külső hangszórókat (4. ábra).

A rendszer erőforrásainak ismertetése (IRQ, I/O címek és DMA)

A rendszererőforrások biztosítják a kommunikációt a CPU és a számítógép más részei között. A 3 legfőbb rendszer-erőforrás:

  • IRQ: megszakításkérelem
  • I/O port címek: input-output port címek
  • DMA: közvetlen hozzáférés a memóriához

IRQ
A számítógép különböző részei megszakítási kérelem (IRQ) jelzésével kérhetnek információt a CPU-tól. Az IRQ külön vezetéken halad az alaplapon a CPU-hoz. Amikor a CPU megszakítási kérést kap, akkor különböző kezelési módok közül választhat. A kérés prioritását az adott eszközhöz rendelt IRQ száma határozza meg. A régebbi gépeken csak nyolc ilyen szám volt, az újabbakon 16 van (0-tól 15-ig – lásd az 1. ábrát). Általános szabály, hogy a számítógép minden részegységéhez egyedi IRQ számot kell rendelni. Az IRQ ütközések működésképtelenné tehetnek egyes komponenseket, vagy akár rendszerösszeomlást is előidézhetnek. Egyre nehezebb minden összetevőhöz egyedi, kizárólagosan használt megszakítási számot rendelni, mivel nagyon sok eszköz illeszthető a számítógéphez. Manapság, a PnP (plug and play) operációs rendszereknek, az USB és FireWire portoknak, valamint a PCI foglalatoknak köszönhetően az eszközök általában automatikusan kapják az IRQ számokat.

I/O port címek
A kimeneti/bemeneti port címek az eszközök és a szoftverek közötti kommunikációhoz szükségesek. Az adott I/O port címen küldi és fogadja az alkatrész az adatokat. Az IRQ számokhoz hasonlóan minden alkatrészhez egyedi I/O port címet kell rendelni. Összesen 65535 különböző I/O portszám lehet egy számítógépben. A portcímekre hexadecimális értékként hivatkozunk a 0000h és FFFFh tartományból. A 2. ábra az általánosan használt portszámokat sorolja fel.

Közvetlen memória-hozzáférés (DMA)
A DMA csatornákat a nagysebességű eszközök használják a rendszermemóriával való közvetlen kommunikációra. Ezen csatornák lehetővé teszik, hogy az adott eszköz a CPU megkerülésével írhassa és olvashassa a memóriát. Csak bizonyos eszközökhöz lehet DMA csatornát rendelni, például a SCSI eszközvezérlőhöz és a hangkártyához. A régebbi számítógépek csak 4 DMA csatornát tudtak kiosztani. Az újabbak 8 csatornával rendelkeznek 0-tól 7-ig számozva (3. ábra).







www.moviezone.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!